1957-ben az els� m�hold ind�t�s�val egy �j korszak kezd�d�tt az emberis�g �let�ben, az �rkorszak.

A t�bb mint ezer �ve ismert rak�taelv �s az elm�lt �vtizedek elm�leti megalapoz�sa ut�n megny�lt az �t az asztronautikai hordoz�rak�t�k ki�p�t�se fel�. A hordoz�rak�t�k felhaszn�l�s�val az 50-es �vek v�g�n �s a 60-as �vek elej�n az automatikus kutat�eszk�z�k, a m�holdak el�sz�r F�ld k�r�li p�ly�ra ker�ltek, majd az �rszond�k a Holdat, Marsot �s a V�nuszt, teh�t a Naprendszer k�zelebbi bolyg�it vett�k c�lba.

A kezdeti kutat�si feladatok mellett egyre ink�bb a civilszf�ra is ig�nybe veszi a m�holdakat (t�vk�zl�s, meteorol�gia, t�v�rz�kel�s, navig�ci�s �s ment�si m�holdrendszerek).

A 60-as �vek elej�n a kuty�k, majmok tekn�s�k ut�n az ember is kipr�b�lta a F�ld k�r�li p�ly�n rep�l� �rhaj�kat.

A XX. sz�zad legnagyobb �rhaj�z�si v�llalkoz�sa az Apollo-program volt.

A 70-es �vek elej�n a szovjetek F�ld k�r�li p�ly�ra �ll�tottak t�bb �r�llom�st (Mir, Szaljut, Szojuz) is. 1975-ben �sszekapcsol�dott az Apollo �s a Szojuz �rhaj� �s l�trehozt�k az els� nemzetk�zi k�s�rleti �r�llom�st.

A 70-es �vekben k�zelr�l vizsg�lt�k a nagybolyg�kat, a Napot, a Marsot. A 80-as �vekben a Halley-�st�k�s k�zel�ben rep�ltek el. 1981-t�l �rrep�l�g�p j�ratok indultak.

S a sz�zad v�g�re megkezd�dik az Alpha nemzetk�zi �r�llom�s F�ld k�r�li p�ly�n t�rt�n� �sszeszerel�se.

Jel�l�sek:

• term�szetes �gitest
• kutat� �s gyakorlati holdak
• rak�t�s-programok
• emberes-programok
• �rszond�s-programok

d�tum �v	h�nap,nap	�robjektum neve	tervezett c�l�gitest	mi t�rt�nt?
1957	10.04.	Szputnyik-1		p�ly�ra �ll az els� m�hold, a szovjet Szputnyik-1
	11.03.	Szputnyik-2		a Szputnyik-2-n helyet kap az els� �l�l�ny, Lajka kutya is
1958	01.31.	Explorer-1		az amerikai Explorer-1 is eljut az �rbe
	10.01.			megalakul a NASA, az amerikai �rkutat�s�rt felel�s korm�nyhivatal
	12.18.	SCORE		az amerikai SCORE hold k�t h�tig magn�r�l sug�roz jeleket a F�ldre
1959	01.02.	Luna-1	Hold-felsz�n	a szovjet Luna-1 az els� mesters�ges bolyg�v� v�lik, mely mind�ssze 6000km-rel ker�li el a Holdat
	02.28.	Discoverer-1		megkezdi kering�s�t az els� pol�ris p�ly�n rep�l� m�hold, az amerikai Discoverer-1
	03.05.	Pioneer-4	Hold k�r�l	a Pionner-4, az els� amerikai �rszonda 60050km-rel elrep�l a Hold mellett, �s m�bolyg� lett
	09.14.	Luna-2	Hold-felsz�n	a Luna-2 �rszonda k�tnapos rep�l�s ut�n els�k�nt �ri el a Holdat, ahova becsap�dik
	10.04.	Luna-3	Hold-F�ld	Luna-3 lef�nyk�pezi a Hold t�ls� oldal�t

Jel�l�sek:

• term�szetes �gitest
• kutat� �s gyakorlati holdak
• rak�t�s-programok
• emberes-programok
• �rszond�s-programok

d�tum �v	h�nap,nap	�robjektum neve	tervezett c�l�gitest	mi t�rt�nt?
1960.04.01.		Tiros-1		p�ly�ra �ll az els� meteorol�giai hold, amerikai Tiros-1, mely 3 h�nap alatt mintegy 23000 felv�telt k�sz�t a F�ldr�l
1961	02.12.	Venyera-1	V�nusz	elindul a szovjet Venyera-1 az els� V�nusz-szonda, a F�ldt�l 23 milli� km t�vols�gban a r�di�kapcsolat megszakad
	04.12.	Vosztok-1		Jurij Gagarin els�k�nt rep�l a vil�g�rben a Vosztok-1 �rhaj�n, 108 perces rep�l�s ut�n sikeresen sz�ll le a f�ldre
	05.05.	Mercury MR-3		negyed�r�s, parabolap�ly�n t�rt�n� rep�l�st, �rugr�st hajt v�gre az amerikai Alan Shepard a Mercury MR-3 �rhaj�sa
	08.06.	Vosztok-2		German Tyitov az els� �rhaj�s, aki 1 napn�l t�bbet tart�zkodik az �rben a Vosztok-2 fed�lzet�n
	12.12.	Discoverer-36		a Discoverer-36-tal egy�tt felbocs�tj�k az els� r�di�amat�r m�holdat, az Oscar-1-et
1962	02.20.	Mercury MA-6		John Glenn az els� amerikai �rhaj�s, aki a Mercury MA-6 �rhaj� fed�lzet�n h�romszor megker�li a F�ldet
	07.10.	Telstar-1		felbocs�tj�k az els� t�vk�zl�si m�holdat (Telstar-1), mely els� �zben k�zvetit telev�zi�s k�peket az Egyes�lt �llamokb�l Angli�ba �s vissza
	08.14.	Vosztok-3 is -4		el�sz�r k�zel�ti meg egym�st k�t �rhaj�, a szovjet Vosztok-3 �s -4
	11.01.	Marsz-1	Mars	elindul az els� Mars-szonda, a szovjet Marsz-1, a r�di�kapcsolat viszont megszakad
	12.14.	Mariner-2	V�nusz	az 1962.08.27-�n fell�tt amerikai Mariner-2 �rszonda els�k�nt k�ld m�r�seket a V�nuszr�l
1963	06.16.	Vosztok-6		a kozmoszba indul az els� n�i �rhaj�s Valentyina Tyereskova a Vosztok-6 fed�lzet�n, utaz�sa 3 napig tart
	11.1.	Poljot-1		elindul a szovjet Poljot-1, az els� man�verez� m�hold
	12.13.	Kozmosz-23		a Szovjetuni�b�l felbocs�tj�k az els� meteorol�giai m�holdat (Kozmosz-23)
1964	02.01.			az ELDO, az eur�pai rak�tafejleszt� szervezet megkezdi tev�kenys�g�t. Tagjai: Anglia, Belgium, Franciaorsz�g, Hollandia, NSZK, Olaszorsz�g
	03.01.			az ESRO, az eur�pai �rkutat�si szervezet megkezdi tev�kenys�g�t. Tagjai: Anglia, Belgium, D�nia, Franciaorsz�g, Hollandia, �rorsz�g, Norv�gia, NSZK, Olaszorsz�g, Spanyolorsz�g, Sv�jc, Sv�dorsz�g
	07.28.	Ranger-7	Hold-felsz�n	az els� Hold-k�zeli k�pek k�sz�t�se az amerikai Ranger-7-b�l, mely becsap�d�s�ig 4306 k�pet sug�roz a F�ldre
	09.05.	OGO-1		F�ld k�r�li p�ly�ra ker�l az els� geofizikai m�hold, az amerikai OGO-1
	10.12.	Voszhod		p�ly�ra �ll az els� t�bbszem�lyes �rhaj�, a szovjet Voszhod
	11.30.	Zond-2	Mars	el�sz�r alkalmaznak plazmahajt�m�vet a vil�g�rben a Zond-2 �rszond�ban
1965	03.19.	Voszhod-2		Leonov v�grehajtja az els� �rs�t�t a Voszhod-2-r�l �prilis fell�vik az els� civil m�holdakat
	12.15.	Gemini-6 is -7		k�t amerikai �rhaj�, a Gemini-6 �s -7 m�sf�l m�ternyire k�zel�ti meg egym�st
	12.16.	Pioneer-6	Nap k�r�l	elindul az els� napsz�lkutat� �rszonda, a Pioneer-6
1966	02.03.	Luna-9	Hold-felsz�n	a Luna-9 els�k�nt sz�ll le a Holdra �s panor�mak�peket k�zvet�t
	04.03.	Luna-10	Hold k�r�l	a Luna-10 lett a Hold els� m�holdja
	08.14.	Lunar Orbiter-1	Hold k�r�l	megkezdi kering�s�t a Hold k�r�l az amerikai Lunar Orbiter-1 s t�bb mint 5 milli� n�gyzetkilom�ternyi ter�letet f�nyk�pez le (start: 1966.08.10.)
1967.04.13.				al��rj�k az Interkozmosz egyezm�nyt, mely a szocialista orsz�gok k�z�tt j�tt l�tre. Tagjai: Bulg�ria, Csehszlov�kia, Kuba, Lengyelorsz�g, Magyarorsz�g, Mong�lia, NDK, Rom�nia, Szovjetuni�, Vietnam
1968	09.21.	Zond-5	Hold-F�ld	a szovjet Zond-5-�n el�sz�r jutnak el �l�l�nyek a Holdhoz
	12.24.	Apollo-8		az Apollo-8-on h�rom amerikai �rhaj�s t�zszer rep�li k�r�l a Holdat
1969.07.20.		Apollo-11		Neil Amstrong �s Edwin Aldrin els�k�nt sz�llnak le a Holdra az Apollo-11 holdkompj�n

Jel�l�sek:

• term�szetes �gitest
• kutat� �s gyakorlati holdak
• rak�t�s-programok
• emberes-programok
• �rszond�s-programok

d�tum �v	h�nap,nap	�robjektum neve	tervezett c�l�gitest	mi t�rt�nt?
1970	09.24.	Luna-16	Hold-F�ld	a Luna-16 �rrobot talajmint�t hoz a Holdr�l
	11.17.	Lunohod-1		a Lunohod-1 kerekeken g�rd�l� holdlaborat�rium 11 h�napig m�r a Hold felsz�n�n
	12.15.	Venyera-7	V�nusz	a Venyera-7 els�k�nt sz�ll le a V�nusz felsz�n�re �s m�r�seket k�zvet�t a F�ldre
1971	04.19.	Szaljut-1		p�ly�ra �ll az els� �r�llom�s, a szovjet Szaljut-1
	07.31.	Apollo-15		az Apollo-15 holdkompja a Holdra viszi els� holdaut�t, az els� �t 28km volt
	11.14.	Mariner-9	Mars k�r�l	a Mariner-9 �rszonda a Mars els� mesters�ges holdja
1972	03.03.	Pioneer-10	Jupiter	Pioneer-10 �rszonda indul el a nagybolyg�k fel� a Jupiter k�zelf�nyk�pez�s�re
	04.07.	Tanya		az Interkozmosz-6 F�ld k�r�li p�ly�ra viszi �s vissza is hozza az els� magyar kozmikus berendez�st, egy passz�v meteoritcsapd�t (T�nya)
	07.23.	Landsat-1		megkezdi m�k�d�s�t az els� er�forr�s-kutat� hold, a Landsat-1
	12.19.	Apollo-17		az Apollo-17 f�ldet �r�s�vel v�get �r az Apollo-program
1973	05.14.	Skylab		F�ld k�r�li p�ly�ra �ll�tj�k az els� �ri�si, 75 tonn�s �r�llom�st, az amerikai Skylab-et. Kilenc tag� szem�lyzet dolgozott rajta 1973.05.25-1974.02.08. k�z�tt.
	12.04.	Pioneer-10	Jupiter	az amerikai Pioneer-10 els�k�nt k�zel�ti meg a Jupitert �s k�zelfelv�teleket k�sz�t r�la
1974	02.05.	Mariner-10	V�nusz Merk�r	a Mariner-10 els�k�nt k�sz�t k�zelk�pet a V�nusz felh�zet�r�l �s a Merk�rr�l
	04.15.			megalakul az �j, eur�pai �rkutat�si szervezet, az ESA
	12.10.	Helios-1	Nap k�r�l	elind�tj�k az els� napkutat� szond�t (Helios-1)
1975	07.17.	Szojuz		v�grehajtj�k az els� k�z�s szovjet-amerikai �rrep�l�st a Szojuz �s az Apollo �rhaj�k �sszekapcsol�s�val
	10.22.	Venyera-9	V�nusz k�r�l	a Venyera-9 a V�nusz els� mesters�ges holdja lesz, lesz�ll�egys�ge elk�sz�ti a felsz�nen az els� panor�ma-felv�teleket
1976.07.20.		Viking	Mars k�r�l	az amerikai Viking �rszond�k sim�n lesz�llnak a Marsra, felsz�ni panor�mak�peket k�sz�tenek, talajanal�zist v�geznek �s meg�llap�tj�k, hogy a bolyg�n nincs �let
1977.08.20.		Voyager-2	Jupiter Szaturnusz Ur�nusz Neptunusz	az amerikai Voyager-2 �rszonda elindul a Nagy Utaz�sra, megk�zel�teni a 4 nagybolyg�t 1979-ben a Jupitert, 1981-ben a Szaturnuszt, 1986-ban az Ur�nuszt, 1989-ben a Neptunuszt vizsg�lja k�zelr�l
1977-82 k�z�tt		Szaljut-6		�t �vig �zemel a Szaljut-6, az els� hossz� �lettartam� �r�llom�s, fed�lzet�n 1978-ban csehszlov�k, NDK-s, lengyel, 1980-ban magyar (Farkas Bertalan), vietnami, kubai, 1981-ben mongol �s rom�n �rhaj�s dolgozik.
1978.12.04.		Pioneer Venus-1	V�nusz k�r�l	megkezdi kering�s�t a V�nusz k�r�l az els� radarral t�rk�pez� amerikai szonda, a Pioneer Venus-1
1979	03.05.	Voyager-1	Jupiter Szaturnusz	az amerikai Voyager-1 elk�sz�ti a Jupiter Galilei-holdjainak els�, r�szletes k�zelfelv�teleit, felfedezi az �ri�sbolyg� gy�r�j�t �s az Io-hold vulk�njait.
	09.01.	Pioneer-11		a Pioneer-11 �rszonda els�k�nt k�zel�ti meg a Szaturnuszt �s k�peket k�sz�t r�la

Jel�l�sek:

• term�szetes �gitest
• kutat� �s gyakorlati holdak
• rak�t�s-programok
• emberes-programok
• �rszond�s-programok

d�tum �v	h�nap,nap	�robjektum neve	tervezett c�l�gitest	mi t�rt�nt?
1980	05.26.	Szaljut-6		startol az els� magyar �rhaj�s: Farkas Bertalan. A Szaljut-6 �r�llom�son v�gzett egyhetes kutat�munka ut�n j�n.3-�n t�r vissza a F�ldre.
	11.12.	Voyager-1	Jupiter Szaturnusz	az amerikai Voyager-1 elk�sz�ti a Szaturnusz holdjainak els�, r�szletes k�zelfelv�teleit. K�zben �j holdakat �s a Tit�n holdon nitrog�n l�gk�rt fedez fel.
1981	04.12.	Columbia Challenger Discovery Atlantis		a vil�g�rbe indul az els� t�bbsz�r felhaszn�lhat� �reszk�z, az amerikai Columbia �rrep�l�g�p, a Challenger 1983-t�l, a Discovery 1984-t�l, az Atlantis 1985-t�l rep�l
	08.26.	Voyager-2	Jupiter Szaturnusz Ur�nusz Neptunusz	a Voyager-2 �rszonda 101ezer km-re rep�l el a Szaturnusz felh�i el�tt
1982.03.01.		Venyera-13	V�nusz	a Venyera-13 elk�sz�ti az els� r�szletes talajanal�zist �s az els� sz�nes panor�mak�peket a V�nusz felsz�n�r�l
1983		Pioneer-10	Jupiter	a Pioneer-10 elhagyja a bolyg�rendszert
	04.04.	Challenger		els� �tj�ra indul az amerikai �rrep�l�g�p flotta Challenger nev� tagja
	10.16.	Venyera-15-16	V�nusz k�r�l	a Venyera-15 �s -16 elkezdi a V�nusz �szaki f�ltek�j�nek r�szletes radart�rk�pez�s�t
1984.04.11.		Challenger		az els� m�holdjav�t�s az �rben (a Challenger �rrep�l�g�p �rhaj�sai kijav�tj�k a meghib�sodott SMM napkutat� holdat)
1985	01.07.	Vega	V�nusz l�gk�re-felsz�ne Halley-�st�k�s	elindulnak az els� �st�k�sszond�k, a Vega-k, az 1986-os tal�lkoz�sra a Halley-�st�k�ssel
	06.11.	Vega-1		meg�rkezik a V�nusz felsz�n�re a szovjet Vega-1 lesz�ll�egys�ge. A bolyg� l�gk�r�n val� �thalad�s k�zben kibocs�tja az els� m�szeres kutat�ballont. A Vega-1 m�sik r�sze folytatja �tj�t a Halley-�st�k�s fel�.
1986	01.24.	Voyager-2	Jupiter Szaturnusz Ur�nusz Neptunusz	a Voyager-2 �rszonda 107ezer km-re rep�l el az Ur�nuszt�l, �s �j holdakat fedez fel
	01.27.	Challenger		m�szaki hiba k�vetkezt�ben felrobban az amerikai Challenger �rrep�l�g�p.
	02.19.	Mir		a Szovjetuni�b�l felbocs�tj�k a Mir �r�llom�s k�zponti egys�g�t, amely modulokb�l tov�bb �p�thet�. Ez a leghosszabb ideig m�k�d� �r�llom�s.
	03.14.	Giotto	Halley-�st�k�s Grigg-Skjellerup-�st�k�s	az ESA Giotto �rszond�ja 540 km-re halad el a Halley-�st�k�s magja mellett
1987.05.15.		Enyergija		a szovjet Enyergija �ri�srak�ta els� ind�t�sa
1989	05.04.	Atlantis Magellan		els� �zben ind�tanak �rrep�l�g�pr�l �rszond�t
	08.25.	Voyager-2	Jupiter Szaturnusz Ur�nusz Neptunusz	az amerikai Voyager-2 alig 5ezer km-re sz�guld el a Neptunusz �szaki sarka felett, �s �j holdakat fedez fel

Jel�l�sek:

• term�szetes �gitest
• kutat� �s gyakorlati holdak
• rak�t�s-programok
• emberes-programok
• �rszond�s-programok

d�tum �v	h�nap,nap	�robjektum neve	tervezett c�l�gitest	mi t�rt�nt?
1990	04.25.	HST		A Hubble-�rt�vcs� (Hubble Space Telescope, HST) az els� optikai �rt�vcs�. A HST-t modulokb�l szerelt�k �ssze, hogy az egyes alkatr�szek id�r�l-id�re cser�lhet�k legyenek. Az eredetileg tervezett �lettartam 15 �v
	08.10.	Magellan	V�nusz k�r�l	V�nusz k�r�li p�ly�ra �ll az amerikai Magellan szonda, �s megkezdi a felsz�n 4 �vig tart� r�szletes radart�rk�pez�s�t
	10.6.	Ulysses	Jupiter Nap d�li-�szaki p�lusa	a Discovery �rrep�l�g�pr�l elindul az ESA Ulysses nev� �rszond�ja, amely elrep�l a Nap p�lusai felett (1994-ben a d�lin�l, 1995-ben az �szakin�l)
1991.10.29.		Galileo	V�nusz F�ld Mars Ida Jupiter k�r�l +l�gk�r	az amerikai Galileo �rszonda 1600km-re k�zel�ti meg a Gaspra kisbolyg�t, �s els�k�nt k�sz�t r�la k�zelfelv�teleket
1993.08.28.				az amerikai Galileo �rszonda 2400km-re k�zel�ti meg az Ida kisbolyg�t, elk�sz�ti az els� k�zelfelv�teleket, �s felfedezi holdj�t (Dactyl)
1995	06.29.	Atlantis Mir		el�sz�r csatlakozik egy amerikai �rrep�l�g�p, az Atlantis a Mir �r�llom�shoz. Ez a vil�g legnagyobb (220 tonn�s) k�s�rleti �r�llom�sa
	12.02.	SOHO		a Napot �s annak r�szecskesug�rz�s�t vizsg�l� amerikai SOHO �reszk�zt ind�tanak a Nap-F�ld rendszer 1.5 milli� km-re lev� 2. Lagrange-pontj�ba
	12.08.	Galileo		a Galileo �rszonda l�gk�ri kutat� egys�ge bel�p a Jupiter l�gk�r�be �s helysz�ni m�r�seket v�gez, az anyaszonda pedig az �ri�sbolyg� els� m�holdja lesz
1996.	02.17.	NEAR	Eros	A NEAR (Near Earth Asteroid Rendezvous) nev� �rszonda a NASA Discovery Programj�nak els� k�ldet�se. F� feladata a kisbolyg�kutat�s, ezen bel�l is az �n. f�lds�rol�k vizsg�lata. Az els� szonda, amely p�ly�ra �ll egy aszterioda k�r�l, tudom�nyos adatokat gy�jtve a kisbolyg�k, �st�k�s�k, s�t az eg�sz Naprendszer eredet�re �s �sszet�tel�re vonatkoz� k�rd�sek megv�laszol�s�hoz.
	06.27.	NEAR	Mathilde	1200 km-es t�vols�gban rep�lt el a 253 Mathilde kisbolyg� mellett, t�bb mint 500 k�pet k�sz�tve az �gitestr�l
	11.06.	Mars Global Surveyor	Mars	A NASA visszat�rt a Mars k�zvetlen kutat�s�hoz a Mars Global Surveyor �rszonda ind�t�s�val
	12.04.	Mars Pathfinder	Mars	A Nyomkeres� k�ldet�se els�sorban technikai k�s�rlet. F� c�lja a lesz�ll�s k�r�lm�nyeinek tesztel�se a tov�bbi k�ldet�sek sz�m�ra, a kapcsolattart�s lehet�s�geinek vizsg�lata a rover �s a lander, illetve a lander �s a F�ld k�z�tt.
1997	09.06-07.			K�t �j Ur�nusz holdat fedeztek fel � ezzel 17-re emelkedett a g�z�ri�s szatellit�inak sz�ma
	november	Mir		Moszkv�ban bejelentett�k, 1999 elej�n v�gleg bez�rj�k a 11 �ves Mir �r�llom�st, amely az ut�bbi id�k orosz �rkutat�s�nak k�z�ppontj�ban �llt.
	12.07.	Galileo		Megkezd�d�tt a Galileo-�rszonda kiterjesztett k�ldet�se, a Galileo Europa Mission. A GEM f� feladata az �let lehet�s�g�t hordoz� Europa jeges k�rg�nek m�g r�szletesebb vizsg�lata. Tov�bb folyik a Jupiter l�gk�r�ben l�v� v�zg�z �s az Io t�zh�ny�m�k�d�s�nek megfigyel�se. J�g, v�z �s t�z: ezt a hangzatos elnevez�st adta a NASA az �jabb k�t�ves szakasznak, amely 1999 december 31-ig tart.
1998	01.06.	Lunar Prospector	Hold	A Lunar Prospector a Discovery-sorozat 3. tagja (az els� a NEAR kisbolyg�kutat� szonda, a m�sodik a Mars Pathfinder volt). Nem sz�ll�t embert, fed�lzeti sz�m�t�g�ppel sem rendelkezik. A k�ldet�s c�lja: v�zj�g keres�se, a felsz�nt bor�t� anyag k�miai �sszet�tel�nek meghat�roz�sa, a m�gneses t�r �s a gravit�ci�s jellemz�k m�r�se. A Hold bels� szerkezet�nek kutat�sa. A k�ldet�s id�tartama: kb. 18 h�nap.
	01.29.	Alfa		15 orsz�g vezet� hivatalnokai �rt�k al� az Alfa Nemzetk�zi �r�llom�s meg�p�t�s�re vonatkoz� egyezm�nyt. A minden eddigin�l nagyobb �s korszer�bb �lland� l�tes�tm�ny a tervek szerint a 2003-ra k�sz�l el.
	01.31.	Mars Global Surveyor	Mars	A Mars Global Surveyor befejezte 112. Mars k�r�li kering�s�t. A szonda a m�dos�tott tervek szerint folytatja a leveg�f�kez�si man�vert. A szonda MOC nev� m�szere (Mars Orbiter Camera) �jabb kit�n� k�peket k�sz�tett a Mars felsz�n�r�l.
	02.17.	Voyager-1		A Voyager-1 amerikai bolyg�kutat� szonda lett e napt�l a legt�volabbi ember k�sz�tette szerkezet. Jelenlegi t�vols�ga mintegy 10,4 milli�rd km. A Voyager-1 �s az ut�na indul� Voyager-2 fed�lzet�n elhelyeztek egy aranyb�l k�sz�tett lemezt, amelyen az emberis�g sz�mos inform�ci�t k�ld�tt az idegen civiliz�ci�k sz�m�ra (matematikai k�pletekt�l, t�zh�ny�kit�r�sek hangja, rock and roll zene, stb.)
	03.05.	Lunar Prospector	Hold	A Lunar Prospector vizet tal�lt a Holdon
	03.10.	Mars Pathfinder		A NASA kutat�i utolj�ra pr�b�lkoztak felvenni a kapcsolatot a Mars felsz�n�n lev� kis szerkezettel.
	04.06.	Mars Global Surveyor	Mars	A Mars k�r�l kering� Mars Global Surveyor (MGS) fot�kat k�sz�tett a h�rhedt �marsi arc� alakzatr�l
	04.07.	ISO	Tit�n	Az ESA Infrav�r�s �robszervat�riuma (Infrared Space Observatory, ISO) vizet tal�lt a Tit�non
	1998.06.1-31. 1999.01.3-16.	Deep Space 1 �s 2	Mars	A Deep Space 1 �s 2 szond�k az els�k a NASA �j Ezredfordul�s Programj�nak (New Millennium Program) teszt-rep�l�sei k�zt, amelyek azt vizsg�lj�k, hogy �rz�keny m�szerek hogyan reag�lnak az �rbeli k�r�lm�nyekre. A Deep Space 1 tizenk�t fejlett technol�gi�t �s m�szert fog a vil�g�rben tesztelni. A kieg�sz�t� project, a Deep Space 2 k�t mikroszond�t (penetr�tort) helyez el a marsi talajban vizsg�l�d�s c�lj�b�l.
	09.02.		Hold	A bakt�riumok els� sikeres �rutaz�s�nak 30 �ves �vfordul�ja. Az 50-100 bakt�rium (k�p�nk�n) t�l�lte a kil�v�s viszontags�gait, az �r v�kuumj�t, a 3 �vig tart� kozmikus sug�rz�st, a hideget (mind�ssze 20 fokkal az abszol�t nulla fok felett) v�z �s t�panyagok n�lk�l.
	09.15.	Galileo	Jupiter	A NASA tud�sai a Galileo-�rszonda �ltal k�ld�tt leg�jabb adatokb�l kider�tett�k, hogy a Jupiter bonyolult gy�r�rendszere a kisebb bels� holdaknak k�sz�nhet�en keletkezett. A bels� holdakba becsap�d� meteorok �ltal felvert �s megsz�k�tt port�megek alkotj�k ugyanis a g�z�ri�s gy�r�it. Az eddig egys�gesnek hitt legk�ls� gy�r� val�j�ban k�t, egym�sba �gyaz�dott gy�r�b�l �ll.
	10.01.			40 �ves a NASA
	11.20.	ISS		az els� elem, az FGB (Functional Cargo Block) ind�t�sa, ami k�s�bb a Zaria nevet kapta (ez oroszul napfelkelt�t jelent)
	12.04.	ISS		a Unity Node (Node-I) �sszek�t� elem felsz�ll�t�sa az STS-88 �rrep�l�g�p k�ldet�ssel.
	12.11.	Mars Surveyor �98.	Mars	Felbocs�tj�k a Mars Surveyor �98 k�ldet�s kering�egys�g�t (orbiter).
1999.	01.03.	Mars Surveyor �98	Mars	�tj�ra indul a Mars Polar Lander.
	01.31.	Galileo	Europa	A Jupiter k�r�l kering� Galileo-�rszonda v�grehajtotta az Europa hold utols� megk�zel�t�s�t, �gy a kiterjesztett k�ldet�s (Galileo Europa Mission, GEM) legl�nyegesebb r�sze befejezettnek tekinthet�.
	02.12.	Stardust	Wild 2	A Stardust naprendszerkutat� szonda c�lja egy �st�k�s "megl�togat�sa" �s k�s�rlet a Hold p�ly�j�n k�v�li �rb�li anyag F�ldre val� visszajuttat�s�ra.
	03.08.	MGS Mars Orbiter Camera	Mars	Az MGS sikeresen megkezdte az els�dleges t�rk�pez�si f�zist.
	07.15.	Mars Global Surveyor (MGS)		A Mars a fel�je k�zeled� Global Surveyort (MGS-t) el�sz�r a 224 kilom�teres �tm�r�j� Galle-kr�terben felt�n� "mosolyg� arc"-cal k�sz�nt�tte, majd a "sz�v�t" is kit�rta fel�.
	j�lius v�ge	Chandra		F�ld k�r�li p�ly�ra �ll�tott�k a Chandra amerikai r�ntgenteleszk�pot. Az �rteleszk�p a r�ntgentartom�nyban p�szt�zza a vil�gegyetemet.
	08.28.			Lesz�llt a Szojuz-TM29-es orosz �rhaj�, amely a Mir orosz �r�llom�s utols� �lland� leg�nys�g�t sz�ll�totta vissza a F�ldre. Ezzel v�get �rt a MIR k�ldet�se.
	szeptember	Mars Surveyor '98	Mars	A kering�egys�g 400 km-es Mars k�r�li p�ly�ra �ll �s t�rk�pez� feladatokat v�gez. A felt�rk�pez�s k�t�ves id�szak�ban a napi rendszeress�ggel inform�ci�kat szolg�ltat majd a Mars atmoszf�r�j�r�l is.
	09.23.			P�ly�ra �llt a Mars Climate Orbiter (MCO), a Mars atmoszf�r�j�ba hatol�s k�zben navig�ci�s hiba miatt el�gett.
	okt�ber	ISS		az amerikai laborat�riumi modul (U.S. Laboratory modul) felk�ld�se. A t�bbi laborat�riumi modult � eur�pai, orosz �s jap�n berendez�seket � a k�s�bbiekben vinn�k fel.
	november	ISS		a Service Modul felbocs�t�sa
	december	ISS		�jabb logisztikai k�ldet�s
	12.03.			A Mars Polar Lander lesz�ll a Mars d�li p�lus�nak k�zel�ben, a kapcsolat megszakadt mind a MPL-rel, �s penetr�torokt�l (DS2) sem �rkezett jel.
	12.18.	Terra		Fell�tt�k a Terra nev� m�holdat. Az 1,3 milli�rd doll�ros szerkezet seg�ts�g�vel a tud�sok napi rutinnal k�vethetik a f�ldi szf�r�k �llapotv�ltoz�sait �s k�lcs�nhat�sait.

Jel�l�sek:

• term�szetes �gitest
• kutat� �s gyakorlati holdak
• rak�t�s-programok
• emberes-programok
• �rszond�s-programok

d�tum �v	h�nap,nap	�robjektum neve	tervezett c�l�gitest	mi t�rt�nt?
2000.	01.17.	MPL		A Mars Polar Lander �rszonda rep�l�sir�ny�t�i lez�rt�k a kommunik�ci�s kapcsolat helyre�ll�t�s�ra tett k�s�rletekeit.
2000.	02.14.	Near	Eros	A NASA Near Earth Asteroid Rendezvous nev� �rszond�ja sikeresen p�ly�ra �llt az Eros kisbolyg� k�r�l. A man�ver ut�n egy �r�val a felsz�n els� igazi k�zelk�pe is elk�sz�lt.
2000.	02.23.	Terra		A NASA Terra nev� �rszond�ja elfoglalta v�gs� p�ly�j�t �s megkezdte az els� adatok �s k�pek let�lt�s�t a F�ldre.
2000.	03.30.	Mir		A f�l �ve lakatlan Mir �jra szem�lyzetet fogad, akik a sziv�rg�sok felsz�mol�s�val foglalkoznak a tudom�nyos k�s�rletek mellett.
2000.	m�rcius	ISS		Az els� leg�nys�g felk�ld�se egy Szojuz-�rhaj�val. A h�rom �rhaj�s 5 h�napot t�lt fent a lev�lt�sig (k�sik a program)
2000.	�prilis	DS1	West-Kohoutek-Ikemura �st�k�s	2000 �prilis�ban a Deep Space 1 a Mars mellett gravit�ci�s man�vert hajt v�gre, ezzel sebess�get nyer a West-Kohoutek-Ikemura �st�k�s fel� vezet� �tj�ra.
2000.	�prilis	ISS		Az amerikai laborat�riumi modul (U.S. Laboratory modul) felk�ld�se. A t�bbi laborat�riumi modult - eur�pai, orosz �s jap�n berendez�seket - a k�s�bbiekben vinn�k fel.
2000.	j�nius	DS1	West-Kohoutek-Ikemura �st�k�s	2000 j�nius�ban k�zelk�peket k�sz�t az �st�k�sr�l, meg�llap�tja a mag nagys�g�t, meghat�rozza az alakj�t �s tanulm�nyozza a k�m�t (a magot k�r�lvev� v�z- �s g�zfelh�t).
2000.	j�lius	ISS		a Canadarm felk�ld�se
2000.	j�lius	Mir		Lehozz�k a j� (?) �reg Mir-�r�llom�st. A kb. 100 tonn�s monstrumot belevezetik valamelyik �ce�nba, hogy annak hull�ms�rj�ban t�rjen �r�k nyugalomra.
2001		MGS	Mars	Mars Surveyor, amely kering�- �s lesz�ll�egys�gb�l, valamint automata marsj�r�b�l, a J�vev�ny tov�bbfejlesztett v�ltozat�b�l �ll
2002		ISS		az amerikai ment�haj�, az X-38 elk�sz�lt�vel lehet�v� v�lik, hogy 3 helyett m�r hat f�s legyen az �lland� szem�lyzet.
2003		MGS	Mars	A NASA csak lesz�ll�egys�get k�ld, b�r ez j�val nagyobb lenne el�dein�l, s egy sokkal fejlettebb marsj�r�t vinne mag�val. A marsj�r� a begy�jt�tt talaj- �s k�zetmint�kat visszavinn� a lesz�ll�egys�ghez, amely ezeket egy kis rak�ta seg�ts�g�vel Mars k�r�li p�ly�ra juttatn�, s begy�jt�s�kig odafenn keringen�nek.
2004.	janu�r	Stardust	Wild-2	A szonda h�romszor ker�li meg a Napot. A m�sodik kering�s alatt r�pp�ly�ja keresztezni fogja a Wild 2-�t. A megk�zel�t�s alatt k�peket fog k�ldeni az �st�k�sr�l, valamint sz�molni fogja a becsap�d� r�szecsk�k sz�m�t, melyeket r�gt�n analiz�l is.