Egy poros galaxist azonos�tottak a t�voli �s fiatal Univerzumban. A halv�ny objektumot egy m�g t�volabbi kvaz�r f�nye vil�g�totta �t, amely lehet�v� tette f�mtartalm�nak meghat�roz�s�t.

A jelenlegi kozmol�giai elm�letek szerint r�viddel sz�let�se ut�n az Univerzum kiz�r�lag hidrog�nt, h�liumot �s nyomokban kev�s l�tiumot tartalmazott. A peri�dusos rendszer nehezebb elemei csak k�s�bb, a csillagok belsej�ben zajl� f�zi�s folyamatok, valamint a hal�lukat k�s�r� robban�sok sor�n �p�ltek fel �s sz�r�dtak sz�t a vil�g�rben. Ez a h�liumra csak r�szben igaz, amely k�s�bb a csillagok belsej�ben, illetve m�r az �srobban�s ut�n 3-4 perccel zajl� f�zi�s folyamatokban egyar�nt keletkezett.

Megbecs�lve a Vil�gegyetem sz�let�se �ta l�trej�tt csillagok mennyis�g�t, kisz�molhat� hogy k�r�lbel�l mennyi hidrog�nn�l nehezebb elem keletkezhetett id�k�zben - a csillag�szatban ezeket egy�ttesen f�meknek nevezik. Az Univerzum val�di f�mtartalm�t a megfigyel�sekb�l is meg lehet becs�lni, a t�voli galaxisok, valamint Tej�trendszer�nk csillagk�zi felh�nek vizsg�lat�val. Az ut�bbi esetekben azonban az elm�leti �rt�kkel �sszevetve a v�rt f�mtartalomnak csup�n egytized�t "l�tjuk".

Az Eur�pai D�li Obszervat�rium (ESO) Kueyen �ri�st�vcs�v�re szerelt UVES spektrogr�f seg�ts�g�vel azonban lehet�s�g ny�lt egy t�voli galaxis csillagk�zi anyag�nak r�szletes vizsg�lat�ra. Az eredm�nyek arra utalnak, hogy jelent�s mennyis�g� neh�z elem tal�lhat� benne, �s ez �gy lehet m�s fiatal galaxisokban is.

A 8,2 m�teres t�vcs�re szerelt m�szerrel egy halv�ny, t�l�nk 6,3 milli�rd f�ny�vre tal�lhat� galaxist vizsg�ltak. A csillagv�ros f�nye �nmag�ban t�l halv�ny ahhoz, hogy k�zvetlen�l �szlelni lehessen, �gy a csillag�szok tr�kkh�z folyamodtak: a galaxis m�g�tt tal�lhat�, j�val t�volabbi, de f�nyes kvaz�r sug�rz�s�t haszn�lt�k "h�tt�rvil�g�t�sk�nt". A kilencmilli�rd f�ny�vre l�v�, SDSS J1323-0021 jel� kvaz�r sug�rz�sa �thalad az el�t�rgalaxison, amelynek egy r�sz�t ek�zben el is nyeli annak anyaga. �gy a galaxis csillagk�zi anyag�nak �sszet�tele a sz�nk�pben megfigyelt elnyel�si vonalak alapj�n meg�llap�that�.

Az eredm�nyek szerint az azonos�tott hidrog�nfelh�ben a nehezebbek elemek gyakoris�ga mintegy n�gyszerese a Napban tapasztalt �rt�knek - ez messze az eddigi legnagyobb f�mtartalom, amelyet ilyen t�voli objektumn�l kimutattak. Mindezt a cink vonalai alapj�n �llap�tott�k meg.