A NASA hossz� �vek ut�n ism�t a Hold kutat�s�ra �sszpontos�t: a cs�t�rt�k�n �tnak ind�tott LRO/LCROSS �rszond�kkal megnyitotta �gi k�s�r�nk minden eddigin�l r�szletesebb megismer�s�nek �j fejezet�t.

Megn�tt a forgalom mostan�ban a Hold k�r�l. Alig egy h�ttel azut�n, hogy a jap�n SELENE (Kaguya) �rszonda a Hold felsz�n�be csap�dva fejezte be sikeres kutat�si programj�t, most a floridai Cape Canaveral-r�l helyi id� szerint 2009. j�nius 18-�n 17:32-kor, vagyis magyar id� szerint 23:32-kor sikeresen �tj�ra indult a NASA LRO (Lunar Reconnaisance Orbiter) �rszond�ja �s ezzel egy�tt a programj�hoz szorosan kapcsol�d� LCROSS (Lunar CRater Observation and Sensing Satellite) k�s�rlet �reszk�zei is. A start ut�n 46 perccel az �rszonda-komplexum a Hold fel� vezet� p�ly�ra �llt, majd ezut�n sikeresen kiny�ltak a napelemt�bl�k. A Holdhoz a tervek szerint kedden, azaz j�nius 23-�n, magyar id� szerint k�r�lbel�l 11:43-kor �r �s p�lyam�dos�t�sok ut�n az �gitest k�r�l elny�jott ellipszis p�ly�ra �ll, amelynek a felsz�nhez legk�zelebbi pontja 30 km, a legt�volabbi pedig 216 km magasan lesz. Az LRO v�gul is egy pol�ris k�rp�ly�ra fog r��llni, amely mintegy 50 km magasan h�z�dik a Hold felsz�ne felett, aminek k�sz�nhet�en az eddigiekhez k�pest am�gy is jobb felbont�s� kamer�j�val kb. f�l m�teres (!) felbont�s� k�pek is k�sz�lhetnek.

Az LRO holdszonda a kinyitott napelemt�bl�val. El�t�rben a k�t nagyfelbont�s� kamer�ja �s a nagyl�t�sz�g� k�pfelvev�je  (k�p: NASA/GSFC).

Az LRO/LCROSS holdkutat�si program k�t r�szb�l �ll. Az LRO �rszonda Hold k�r�li p�ly�n keringve r�szletes megfigyel�seket k�sz�t a felsz�nr�l �s a felsz�n alatti szerkezetr�l, valamint a Hold k�r�li sug�rz�si �s m�gneses teret is m�ri. Az LCROSS �rk�s�rlet sor�n pedig el�sz�r az ind�t�shoz haszn�lt Centaur rak�ta v�gfokozata el�re eltervezett m�don becsap�dik a Hold d�li p�lusvid�k�n, majd nem sokkal ezut�n az LCROSS szonda is hasonl� sorsra jut. A becsap�d�sok a jelenlegi tervek szerint 2009. okt�ber 9-�n, magyar id� szerint 13:30 k�r�l fognak bek�vetkezni. A program �sszk�lts�ge 583 milli� amerikai doll�r, ebb�l 504 milli� doll�r az LRO, 79 milli� doll�r az LCROSS k�s�rlet k�lts�ge. Az LRO a NASA "Vision for Space Exploration" programj�nak els� �rmisszi�ja, a meg�jult amerikai holdprogramon bel�l pedig a "Lunar Precursor Robotic Program" keret�ben val�sul meg.

Egy�bk�nt az LRO/LCROSS holdkutat�si program megval�sul�s�ra az els� emberes holdexped�ci�, az Apollo-11 �tj�nak 40. �vfordul�j�nak �v�ben, s�t a Csillag�szat Nemzetk�zi �v�ben, azaz Galileo Galilei els� t�vcs�ves megfigyel�seinek, k�zt�k az els� holdmegfigyel�seinek 400. �vfordul�j�n ker�l sor. Az LRO/LCROSS impoz�ns kutat�si programja �s cs�cstechnik�j� m�szerei �ltal �gi k�s�r�nkr�l alapvet�en �j ismereteket v�runk, amelyek m�lt� megeml�kez�st jelentenek majd ezekr�l az �vfordul�kr�l.

Az LRO �rszonda fed�lzeti tudom�nyos m�szerei �s berendez�sei (k�p: NASA/GSFC).

Az 1864 kg teljes t�meg� LRO szonda fed�lzet�n h�t tudom�nyos m�szer fog m�r�seket �s megfigyel�seket v�geni. A CRaTER a kozmikus sug�rz�st, a DLRE a holdfelsz�n h�sug�rz�s�t m�ri. A LAMP az ultraibolya Lyman-alfa vonal tartom�ny�ban keresi a holdi v�zj�g nyomait a mindig s�t�t kr�terekben. A LEND a felsz�n neutronsug�rz�s�nak t�rk�p�t k�sz�ti el, amelyb�l a v�zj�g esetleges jelenl�t�re is lehet k�vetkeztetni. A Mini-RF egy pontos r�di�frekvenci�s radar, amellyel a felsz�n al� is "be lehet l�tni" �s v�zjeget kutatni. Ez nemcsak tudom�nyos, hanem egyben �j technol�giai m�szer-teszt k�s�rlet is. A LOLA egy l�zeres magass�gm�r�, amely pontos domborzati t�rk�pet �s a szonda pontos poz�ci�j�t is m�ri. Ebb�l �s a r�di�m�r�sekkel a szonda mozg�sa �s ebb�l pedig a Hold pontos gravit�ci�s t�rk�pe is elk�sz�thet�, a bels� t�megeloszl�sa is meghat�rozhat�. A legl�tv�nyosabb eredm�nyeket az LROC (LRO Camera) k�pfelvev� rendszer h�rom kamer�j�t�l v�rjuk. A k�t kisl�t�sz�g� (NAC) nagyfelbont�s� kamer�j�val lehet majd f�l m�teres felbont�ssal eddig m�g soha nem l�tott r�szletess�g� k�peket k�sz�teni, a nagyl�t�sz�g� (WAC) kamer�ja pedig �ttekint� �s panor�ma felv�teleket tud k�sz�teni. Ak�r a kor�bbi holdexped�ci�k lesz�ll�helyein a felsz�nen hagyott t�rgyak, mint p�ld�ul holdj�rm�vek (Lunokhod, Apollo LRV holdaut�k, roverek) �s a holdkompok talpazatai is lefot�zhat�k, dokument�lhat�k (bizony�tva egyes k�tked�knek, hogy val�ban megt�rt�ntek a holdexped�ci�k...). Term�szetesen a nagyfelbont�s� holdt�rk�p elk�sz�t�se a legfontosabb feladat, amelynek seg�ts�g�vel a j�v� lesz�ll�helyei kiv�laszthat�ak. A m�g ma is el�gg� ismeretlen holdi p�lusvid�kek nagyon r�szletes felt�rk�pez�se is az LRO �rprogram alapfeladata lesz, ugyanis a j�v� �lland� holdb�zisaira legalkalmasabb helyek a p�lusok k�zel�ben vannak.

�sszehasonl�tva a legut�bbi holdszond�k �s a mostani LRO/LCROSS programok �tl�that�s�g�t, fontos megjegyezni, hogy az ESA SMART-1, a jap�n SELENE (Kaguya), a k�nai Chang'e-1, illetve az indiai Chandrayaan-1 holdszond�k kutat�si eredm�nyeit kisebb-nagyobb k�s�sekkel tett�k csak k�zz�. Leghamarabb a SMART-1 �s SELENE holdszond�k eredm�nyeit ismerhett�k meg a m�sik kett�h�z k�pest. Ezekhez viszony�tva a NASA LRO/LCROSS holdprogramj�nak eredm�nyei v�rhat�an azonnal nyilv�noss�gra ker�lnek - m�r csak emiatt is nagy v�rakoz�ssal tekinthet�nk az amerikai holdszond�k munk�j�nak megkezd�s�re.